Csillogó köszönések

Iskolát építünk, MOST!

Iskolát építünk!
2011. szeptemberben ebben az épületben kell 4 osztálynak megkezdeni a tanulást. Ennek megvalósításához támogatókat keresünk.
Kérlek terjesszétek, hogy aki szeretné a gyerekek tanulását támogatni, hagy tegye.
Köszönjük: Kékölgy Waldorf Iskola és Gimnázium.

2009. június 27., szombat

Pasiknak készült

Kedves Bea és Mindenki!

Nem oly régen bukkantam rá a játékra. Íme, remélem még időben mutatom meg a kis és nagy pasiknak készült ajándékokat.


A férjemnek kezdett tönkremenni az iszákja, azt mondta biztosan ki tudok találni neki valamit. Hát szétnéztem az ingei között, volt kettő, amelyiket már rég nem hordott, így lett belőle ragiszák. Beletettem, hozzávarrtam a régit - lévén az vízhatlan. Ez lett belőle, bár lassan eléggé kopottá válik.


A következő februárban megkértem a lányomat, hogy varrjon az apjának egy szemüvegtokot. Én szabtam, s mutattam neki a lépéseket, ő varrta, s ez lett belőle. Ez az Ő első foltvarrt munkája. (Persze a szegést én csináltam.) Apája mindig homályos szemmel, büszkén mutogatta.
A többi mind kis pasiknak készült. Unokahugom fia karatézik, de annál is inkább szeret lovagolni. Így született meg a gondolat, hogy a karate cuccnak biztosan jobban megfelelne ez az iszák:


Ezt a hátizsákot megrendelésre készítettem, egy nagyi kérte az unokájának:


Kisfiam sem maradhatott ki, nagyon várta, hogy az úszó cuccának varrjak egy KITT-es táskát. Ezt hordja a szülinapja (január) óta.

2009. június 26., péntek

Az utóbbi hónapok "termése"

Megpróbálom zanzásítva összeszedni, milyen keveset varrtam tavaly november óta.


Iskolánk 8. osztálya volt az Ability Parkban, ahol láttak egy textilből varrt amőba játékot. Amiért fontos és megkértek, hogy készítsek mert vakok és gyengélátók számára készült. Íme:

















A rózsaszín csík csak középen van végigvarrva, így a kockának ki tudja tapogatni a határait. Van hozzá (jobbra tőle látszik) "szemüveg" a látók részére.

Az adventi bazárunkon lehetett játszani egy tényleg vak fiú ellen. A fönti egy 5*5-ös, az alsó pedig 3*3-as, ezen lehet látni, ahogy játszanak rajta
















Ez a babatakaró a nagymama megrendelése volt a pár hetes unokája részére:

















Ugyanaz a nagymama a fiú unokája részére varratta ezt a hátizsákot:






















Ez a táska is karácsonyi ajándék volt:

















Készítetten két 10 éves lánynak egy-egy párnát :

Ők mindig egyformát kapnak, mert csak egy hónap különbséggel születtek.
(Nem saját festés.)







No még ez volt egy nagyobb darab:















Ennek az a különlegessége, hogy két évvel ezelőtt nyáron a lányomat (most 15) rávettem, hogy varrjon magának egy táskát. Ki is választotta a Dolányi Anna Ötletes könyvéből ezt a darabot (Ágnes ananászosát). 5 ananászt rá is varrt a papírra, ahogy illik, azóta nem tudtam rávenni a folytatásra.
Így aztán megszántam és márciusra a szülinapjára befejeztem. Volt nagy meglepi, öröm, de hordani nem hajlandó, mert cikinek érzi.
Hát ilyenek ezek.




Ez a zippzára, egy tönkrement hátizsákból mentettem meg, így két oldalra is ki lehet húzni.










Az utolsó munkámról nem készült kép, mert "természetesen" az utolsó órában lett készen. A lányom két tanárának vettem egy-egy tanári zsebkönyvet és varrtam rá borítót. Nem nagy durranás fotlvarró szemmel, az érdekessége, hogy "matricára" nyomott osztályképet varrtam rá képkeretben.

Hát sajnos csak ennyi volt az idei foltvarrásom, de azért közben készül az őszi topik kiállításra a faliképem, amit most persze nem mutatok meg.

2009. június 8., hétfő

Tulipánfa

Tulajdonképpen van nekünk tulipánfánk, de nagyon kevés és nehezen észrevehető virága van. Pedig mi másért is kellene!

Az a két kis narancssárga a virága. Itt lehet látni közelebbről is:





2009. június 7., vasárnap

Ez történt...

Ezt "tojta" a nyuszi :)) Tudja, hogy időben kell elkezdeni!


Ezt a naptárt pedig tőlem kapta! Gyönyörű munkák! Hagy vigye ennek a Hungarikumnak (szerintem) hírét az óceánon túlra! Megérdemlik!


Hát eltelt több, mint egy hónap az utolsó bejegyzésem óta, mégis milyen kevés volt ez az idő! (Több, mint két hétig nem volt gépem.) Sajnos nem bírtam eléggé megtanulni a blogolást, nem olyan, mint szeretném. De ami késik...


Még egy rossz hír, a magnóliának a legteljesebben kinyílt virága látható fenntebb, aztán szép lassan meghalt a fácska! Hogy mi nem volt jó neki, nem tudom, de nem adom fel, újra próbálkozom!

Na, jó! Egy keveset varrtam húsvétra:
a tyúkot tombolán nyertem Lőrincen, s hozzá varrtam a csirkéket minden gyereknek a családban:

A többi - ezévi - varrásaimat majd később mutatom meg.