A Márta néni kagylómintája nagyon izgatott. Azt hiszem bármennyire is tetszik, nem szeretem kötni, így maradok a mintával ennyiben.
Régen sokat kötöttem, aztán az elmúlt, tavaly készült el Iminek a két évvel korábban elkezdett pulóvere, de mivel nagyra sikerült, megvártam, míg belenőtt. (Panda maci van az elején, így nem volt kedvem lebontani.) Renáta annyira nem szerette soha a kötött holmit, hogy ezért nem kötöttem neki semmit.
Ami aztán nagyon felcsigázott, az a csőkötés. Bernadett blogjából tanultam, de rájöttem, hogy ez igazából zsák, mert az alja zárt. Na én kitaláltam hozzá olyan kezdést, amivel nyitott az alja, így igazi cső lett belőle. Ami klaszz benne az az, hogy két tűvel - mint egyébkét - kötsz de cső lesz belőle, mint a zokni! Először 40 szemmel próbáltam ki:
majd 6 szemmel:
majd 4 szemmel:
Ilyen könnyen kötni négyszemes csövet, hát sohasem gondoltam volna!
Megpróbáltam csíkosra kötni. Hát annyira jól sikerült, hogy a csőben lehet vezetni az éppen "pihenö" színt, így észrevétlen marad:
Működik! Persze nagyon oda kell figyelni, mert nagyon könnyű elvéteni azt a hibát, hogy a "lapos cső" - merthogy kötés közben az így néz ki - két oldalát összekötöm. Ha időben (soron belül) észreveszem, akkor könnyen visszaszedem a szemeket, de több sorral később már hiába.
1 megjegyzés:
Nagyon jópofa, ki fogom próbálni:-)))
Megjegyzés küldése