Nem oly régen bukkantam rá a játékra. Íme, remélem még időben mutatom meg a kis és nagy pasiknak készült ajándékokat.
A férjemnek kezdett tönkremenni az iszákja, azt mondta biztosan ki tudok találni neki valamit. Hát szétnéztem az ingei között, volt kettő, amelyiket már rég nem hordott, így lett belőle ragiszák. Beletettem, hozzávarrtam a régit - lévén az vízhatlan. Ez lett belőle, bár lassan eléggé kopottá válik.
A következő februárban megkértem a lányomat, hogy varrjon az apjának egy szemüvegtokot. Én szabtam, s mutattam neki a lépéseket, ő varrta, s ez lett belőle. Ez az Ő első foltvarrt munkája. (Persze a szegést én csináltam.) Apája mindig homályos szemmel, büszkén mutogatta.
A többi mind kis pasiknak készült. Unokahugom fia karatézik, de annál is inkább szeret lovagolni. Így született meg a gondolat, hogy a karate cuccnak biztosan jobban megfelelne ez az iszák:
Ezt a hátizsákot megrendelésre készítettem, egy nagyi kérte az unokájának:
Kisfiam sem maradhatott ki, nagyon várta, hogy az úszó cuccának varrjak egy KITT-es táskát. Ezt hordja a szülinapja (január) óta.
3 megjegyzés:
Szuper darabok,nagyon ügyes vagy!!!!!!A férjed meg csúcs,hogy így meg van hatódva a kézigyártású ajándéktól.:)
Kedves Mammka! A LÁNYA!!! Persze az én munkámat is dicséri, de a LÁNY :))
Klassz darabok- ma beteszem őket az albumba. :o)
Megjegyzés küldése